10. rész- A titkos hely

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Jó olvasást!

"- Igen? Én sosem hívnám el a fél-testvéremet csónakázni, naplementekor, vagy este!!!

- Tényleg? Na ne! És ezt mivel magyarázod?- mutattam meg neki a cetlit, amit Sofi írt."

*Ya Ou szemszöge*

Nem értem, miről magyaráz ez a Ben gyerek, de nekem nem nagyon tetszik. Én nem vittem sehova Sofi-t, és nem is fogom, kivéve, ha testvér-nap lesz. Megmutatta a cetlit,amit Sofi írt. Rájöttem, hogy ki vitte el. 

- Ben!- Azonnal öltözz fel, sejtem, hogy ki vitte el.- Csónakázni megyünk!- mondtam.

- Mi??? Veled??? Az kizárt!!!!

- Meg akarod találni a barátnőd, vagy sem!- erre már elindult, és 10 perc múlva én az evezővel, ő pedig teljes menetfelszerelésben állt az ajtó előtt. 

Elindultunk, és mikor már láttam őket, elkiáltottam magam:

- Vavra Benedek!!!!!- igen, ilyenkor a Bence túl kisfiús szóval vagy Benjámin-t mondok, vagy Benedeket. Mivel a Benedeket kevésbé szereti, azt mondtam. 

*Benny szemszöge*

Szívás... Megtaláltak.

- Meneküljünk!-mondtam Sofia-nak. Pedig jól el voltunk. Kb. ilyen(->) fejet vághattam közben, de nem baj... Aki ismer, az eltűri. :) Bemenekültünk az én titkos helyemre, ami így már nem lett titkos... De Sofia-nak úgy is megmutattam volna. A nádasban van egy hely, ahol nincs víz. Egy nagyon apró sziget. A csónakot is be szoktam húzni a szigetre, hogy ne vegyenek észre. Akkor is alig férek el. Úgyhogy  Sofi-val sem fogunk elférni, ha a csónakot is bevontatjuk. Inkább hagytam az egészet. Ez nagy hiba volt 2 szempontból is: 1. Sofi most már tudja a titkos rejtekhelyem, 2. Ya Ou-ék már majdnem utol értek.

Mindenkinek van egy titkos helye ebben a házban, vagy a telken. Azért van, hogy tudjunk egyedül lenni...

*Sofi szemszöge*

Miután "lebuktunk" Benny-vel és sikerült elmenekülnünk, felrohantam a szobámba. Reggelig ki sem jöttem onnan. Reggel pedig fogtam egy kis táskát, beledobtam egy törölközőt, egy fürdőruhát, egy könyvet és a telefonomat az igazolványtartómmal együtt. Elindultam a strandra. Aztán eszembe jutott: merre van egy strand? Alig léptem ki a szobából, meghallottam Ya Ou és Ben hangját. Vissza a szobába nem mehettem, mert mi van, ha Ben ide jön? Még szerencse, hogy mikor megérkeztünk tegnap, Szikinek -aki akkor még ismeretlen volt- volt ideje megmutatni a lakást. Minden zugra emlékszek. Minden szobához kaptam egy kulcsot. Gyorsan berohantam a játékterembe, és bezártam, hogy nyerjek egy kis időt, ha ide akarnak jönni. A teremben van egy ajtó, ami mögött senki sem tudja, mi van. Oda mentem be. Nem is tudom, miért, de nem bántam meg. Megtaláltam az én "strandomat". Egy nagy úszómedence, öltözőkkel. Ez lesz az én búvóhelyem, olyan, mint a srácoknak! Sziki-é a parton a "bokor-terem", Benny-é a tó kis szigete. A többiekét még nem tudom, de kiderítem! Huh. Jött valaki a játékterembe! Egyedül van. És valamit szétszed, vagy nem tudom... szerel. Kinéztem a kulcslyukon, és Ya Ou-t láttam, amint a biliárd asztalt szereli szét. Pontosabban az alját. De mit csinál? Nála van a telefonja, egy zseblámpa és egy könyv(?). Bemászott az asztal aljába. Már tudom! Ez az ő titkos helye, ahova el szokott bújni, hogy egyedül lehessen!!! Akkor már csak Oli-ét kell kiderítenem. Akkor vegyük még egyszer: Sziki-é a parton a "bokor-terem", Benny-é a tó kis szigete és Ya Ou-é a biliárd asztal aljában lévő kis lyuk. Oké. De most ne ezen gondolkozzunk! Úszni jöttem, nem gondolkozni! Be is zártam az ajtót, ha már titkos a búvóhelyem, akkor legyen tényleg titkos! Gyorsan bementem az öltözőbe, és átöltöztem. Egy "ombre-hatású", azaz színátmenetes lila-kék tankinim van. Letusoltam, mert nekem szokásom úszás/strandolás előtt tusolni. Az volt a fura ebben az egészben, hogy senki nem használja, mégis működik!!! Beléptem a lábmosóba, ami kellemesen meleg volt. Ebből következtettem, hogy a víz hideg lesz. A hideg vizes medencék pedig általában a mély medencék. Ez pont jól jött, mert ilyen vízben szeretek úszni. Úsztam pár hosszt, utána pedig csak úszkáltam. Az úszkálás már nem az a komoly úszás, mint amikor a hosszokat úszod, hanem az, amikor már csak úgy céltalanul vagy a vízben. Kitámaszkodtam a medence szélére, és néztem a falat. Ekkor eszembe jutott valami, és kimásztam a vízből és magam köré csavartam a törölközőm. Egy ilyen "uszodában" általában van büfé is. És ha működik az uszoda, akkor tuti, hogy ott van kaja, max. nincs büfés néni. Ezért átkutattam az egészet a büféért. Rá is találtam. Egy szinttel föntebb volt, a tetőtérben. Ide csak az uszodából lehet feljutni.

Eldöntöttem, hogy egy sültkrumplit eszek ketchup-al. És persze egy shake-et is iszok mellé, az úgy az igazi. :) Meg is sütöttem a krumplit magamnak, és mellé raktam a ketchup-ot. A shake-géppel megszenvedtem. nem tudtam bekapcsolni! Aztán, mikor sikerült bekapcsolni, azzal szenvedtem, hogy hogy kell leállítani. Már az összes lehető gombot megnyomtam, és végre leállt! Jó sok shake-em lett... Elég lesz egy hétig! 

*Az író szemszöge*

Amíg Sofia szépen, csendben elfogyasztja a reggelijét, addig nézzünk át egy kicsit Oli-hoz!

* Oli szemszöge*

Mivel ma senki sem hajlandó velem eljönni a konditerembe, ezért úgy döntöttem, ellátogatok a titkos helyemre. Olyan régen voltam már ott! 

- Eeegy... Piknik kosár, tele kajával. Neeeeeeeee!!! Hol a kaja??? Na jó, megyek, megnézem a hűtőben! Egy sültcsirke, nem. Ez sem. Nem-nem! Ne, de jó! Most rendelhetek! De mit, és honnan?- körülnéztem a konyhában, hátha találok valami "jelet", ami segít dönteni, hogy honnan rendeljek. Egy pár evőpálcika és egy kínai tál segített eldönteni.- Oké, akkor a mai "regbéd"(reggeli+ebéd=regbéd) kínai lesz! Tudom is, hogy mi! A múltkor az a hús nagyon finom volt. De ahhoz kell egy kis rizs is, meg az a savanyúságnak elkészített babcsíra.- meg is rendeltem, és eltettem a tállal együtt. - Két üveg ízesített ásványvíz is kell, hogy ne haljak szomjan! 

-Szia! Bocs, zavarlak?

- Ja, nem, csak hangosan gondolkozok...- erre nem számítottam! Nem mi lakunk egyedül a házban... Sofia anyukája nem tudta magát elfoglalni, vagy csak szimplán éhes lett. Ez szuper! Én pedig épp a konyhában tanyázok egy piknik kosárral.- Akkor... Én mentem is! Örülök, hogy találkoztunk!- és már is a szobámban voltam. Egy telefon a kosárban, és kész is vagyunk. El is indultam kifelé, az erdő felé. Igen, az én titkos helyem az erdőben van. Nem tudom, hogy a többieké hol van, de szerintem az erdőre nem is gondoltak, mert én eddig még nem találkoztam velük... Van egy szép faház az erdőben, amit valószínűleg az előző tulajdonos épített, mert már itt volt... Én egy kicsit felújítottam, hogy lakható legyen, és még wifi is van!!! Mikor felértem, háromszor pittyent a telefonom. Jött három üzenetem Facebookon. Az első: Benny, a második: Sziki, a harmadik: Ya Ou. Mind a hárman ugyanazt írták: "Tudtad, hogy holnap koncertezünk???" A válaszom csak ennyi volt: "Nem, nem tudtam!!! Csak már egy hete erről a koncertről beszél a TV!!!" Na, igen. A nagy kockák, és egyik sem tudja, hogy mikor lesz koncertünk... Ezt a témát teljesen kiveséztük:

- Jöhet velünk Sofia?- Ya Ou.

- Hol lesz?- Ya Ou.

- Mikorra kell menni?- Sziki.

- Mit fogunk énekelni?- Sziki.

- Lesz kaja?- Benny.

- Lesznek rajongók, akik csokit dobálnak nekünk a színpadra?- Benny.

Ezek teljesen egyértelmű kérdések, és teljesen logikusak. Mi? Logikus??? Az utolsó kettő nem. Na, mindegy. Mindre válaszoltam:

- Igen.

- A Városligetben.

- 10-kor kezdődik a koncert, de nekünk már 8-ra ott kell lenni.

- A szokásosat.

- Milyen kérdés ez? Amúgy nem tudom. Szerintem csak az lesz!

- Biztos!

Na, igen. Benny-nek a motiváció a legnagyobb kincs!