Sziasztok!
Meghoztam az új részt, remélem tetszik! Jó olvasást! :)
*Ya Ou szemszöge*
*Vacsora előtt*
- Sofia Crew! Állj meg most azonnal!
- Hát, anya, ez nem jött be!- mondtam, mert láttam, ahogy Sofia kirohan az ajtón.
- Ya Ou Feng! Most azonnal a szobámba mész, mert beszélni akarok veled!- üvöltötte le a fejemet.
- Oké, de velem nem kell kiabálnod, én nem tettem semmi rosszat...
- MÉG nem.
Mikor bementem a szobájába, leültetett az ágyára, és elmesélt egy nagyon hosszú történetet, amit így kezdett, és zárt le:
- Ugyanezt mondtam el Sofia-nak is, remélem, te nem borulsz ki annyira, mint ő.
Hát... Nem akadtam ki... Kicsit sem... Csak annyira, hogy kiugrottam az ablakon, a medencébe...
Szerencsére nem lett bajom, de vacsoráig ki sem jöttem a szobámból. A gépemen néztem meg a Facebookot, visszajelölgettem a rajongókat, chateltem a régi barátaimmal, stb. Észrevettem egy képet anyáról. Mikor csinálta ezt a képet Rudival, a kutyánkkal? Látszik, hogy szeret itt lenni... Igaz, még ez csak az első napja itt, de azért látszik. Remélem, Sofia-val sem történt semmi rossz, és élvezi, hogy itt lehet. Bár elég fura volt, mikor meglátott minket és elájult...
- Jó, megyek... És ha sétálnánk, akkor hol, vagy ha csónakáznánk, akkor hol?
Felvettem egy szürke, farmerszerű csőnadrágot, egy fekete, feliratos trikót, színes szilikonkarkötőkkel és tornacsukával. Gyorsan írtam egy kis cetlit Ben-nek.
Szerencsére nem lett bajom, de vacsoráig ki sem jöttem a szobámból. A gépemen néztem meg a Facebookot, visszajelölgettem a rajongókat, chateltem a régi barátaimmal, stb. Észrevettem egy képet anyáról. Mikor csinálta ezt a képet Rudival, a kutyánkkal? Látszik, hogy szeret itt lenni... Igaz, még ez csak az első napja itt, de azért látszik. Remélem, Sofia-val sem történt semmi rossz, és élvezi, hogy itt lehet. Bár elég fura volt, mikor meglátott minket és elájult...
*Sofia szemszöge*
*Vacsoránál*
- Olivéééééééééér!!! Mikor lesz már kész az a rántotta??? Éhes vagyok!!!!- kiabált be a konyhába Benny.
- Egy pillanat... És kész is...- jött ki a konyhából Oli.
- És... Mi a menü?- kérdeztem meg Ben helyett, mert ő nem tud magyarul.
- Amit kérsz!- mondta Oli.
Megbeszéltem Bennel, hogy mit szeretne, és "rendeltem".
- Jó. Egy pirítós lesz Bennek, nekem pedig egy sajtos-sonkás melegszendvics.
- Én is azt kérek, inkább!- szólt Ya Ou, miközben a virslis-szalonnás rántottáját Oli felé nyújtotta.
- Ne szórakozz, Ya Ou!
- Nem szórakozok, csak ő sokkal jobb kaját talált ki!
- Jó, akkor ezt majd megeszem én...- mondta Oli, nagyon dühös képpel.
*Benny szemszöge*
*Vacsora után*
Vacsora után bekopogtam Sofia és Benjamin szobájába, azt remélve, hogy a fiú nincs ott. Nem is volt ott.
- Szia, mit vagy kit keresel?- fogadott Sofia.
- Szia, téged. Eljössz velem sétálni, vagy csónakázni?
- Miért pont én?
- Ha gondolod, mehetek Ya Ou-val, vagy valaki mással is...-mondtam, és a végére már elnevettem magam, mert poénnak szántam...
- Jó, megyek... És ha sétálnánk, akkor hol, vagy ha csónakáznánk, akkor hol?
- Ha sétálnánk, akkor a telkünkön lévő erdőben, ha csónakáznánk, akkor pedig a tavunkon.
- Van erdőtök is? És te melyiket szereted jobban?
- Igen van, és egyiket se szeretem, de sétálni szoktam, mert a srácok rávettek... De néha nem árt egy kis változtatás.
- Szóval csónakázni fogunk.- jelentette ki.
- Például.- erősítettem meg.
- Okay, akkor úgy öltözök. Addig kimész?
- Ja, igen. Akkor fél óra múlva találkozunk a bejárati ajtónál.
- Okay.
*Sofia szemszöge*
Felvettem egy szürke, farmerszerű csőnadrágot, egy fekete, feliratos trikót, színes szilikonkarkötőkkel és tornacsukával. Gyorsan írtam egy kis cetlit Ben-nek.
"Ben!
Elmentem csónakázni, nem tudom, mikor jövök, ne várj meg! Jó éjt!
Puszi: Sofia"
Körülbelül ez volt benne, csak angolul.
Ránéztem a telefonom órájára, és láttam, hogy van még öt percem.
Mikor leértem, Benny már ott volt. Elsétáltunk a kikötőig, persze Benny már hozta az evezőket. Beültünk a csónakba, és ő evezett. Egy csónakból is szép a látvány, nem csak a partról. A naplemente utolsó foszlányait még sikerült elcsípnünk, de többet nem. Sokat beszélgettünk, hogy jobban megismerjük egymást. Ő is sok mindent megtudott rólam, de én is elég sokat tudok már róla.
Mikor leértem, Benny már ott volt. Elsétáltunk a kikötőig, persze Benny már hozta az evezőket. Beültünk a csónakba, és ő evezett. Egy csónakból is szép a látvány, nem csak a partról. A naplemente utolsó foszlányait még sikerült elcsípnünk, de többet nem. Sokat beszélgettünk, hogy jobban megismerjük egymást. Ő is sok mindent megtudott rólam, de én is elég sokat tudok már róla.
*A mesélő szemszöge*
Miközben Benny és Sofia csónakáztak, nem is sejthették, hogy mi folyik a házban. A fiúk összebalhéztak, és nem biztos, hogy ki tudnak békülni.
*Ben szemszöge*
Mikor kiléptem a fürdőből, megláttam Sofia cetlijét az asztalon. Rögtön az jutott eszembe, hogy tuti, hogy Ya Ou vitte el. Nagyon furán nézett Sofi-ra. Gyorsan magamra kaptam egy farmert és átrohantam a folyosó másik végére. És majdnem betörtem az ajtót, ahol a fiúk laknak. Olyan nagy szobájuk van, hogy az felér egy 10 személyes szállodai lakosztállyal. Olivér nyitott ajtót, de nem érdekelt.
- Hol vannak a többiek?- kérdeztem tőle dühösen.
Ő erre csak értetlenül nézett rám. Hát persze. Ő nem tud angolul.
- Persze, gyere csak be!- mondta, amiből viszont én nem értettem semmit. Hát, itt nem járok túl nagy sikerrel. Megpróbáltam összeszedni minden magyar tudásomat, ami Sofi-ról ragadt rám:
- Hol ván Ya Ou?- kérdeztem kicsit furán. De sikeresen, mert megkaptam a választ.
- A játékteremben. Menj le, és ott jobbra a harmadik ajtó.- az egy harmadát megértettem, a többit pedig kivettem Oli idétlen mutogatásából.
Mikor leértem, Ya Ou fogadott, és mondta, hogy nyugodtan játszhatok.
- Hol van Sofia?- kérdeztem, most már kicsit jobban hasonlított.
- Nem tudom.
- Tényleg? Pedig tuom, hogy te vitted el, és azt hazudtad, hogy csónakázni mentek!!!- innen már angolul folytatódott a beszélgetés.
- Igen? Én sosem hívnám el a fél-testvéremet csónakázni, naplementekor, vagy este!!!
- Tényleg? Na ne! És ezt mivel magyarázod?- mutattam meg neki a cetlit, amit Sofi írt.
